Home office és irodapiac – Meddig tartható ez így fent?

Milyen feltételekkel lehetne ma finanszírozni egy irodafejlesztést? Vajon a járvány lakás- és kereskedelmi-ingatlan-piacra gyakorolt hatásai mennyiben térnek el? Meddig lehet velünk a home office úgy, hogy az ne okozzon gyökeres változásokat?

Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett a Property Investment Forum 2020 konferencián Bán Zoltán, a Net Média Zrt. (Portfolio) vezérigazgatója és Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központ igazgatója.

Az irodapiac egy nagyon ciklikus ágazat, a sok projekt miatt még a mostani home office előretörése nélkül is lennének fesztültségek. Sok projekt van a csőben, a válság miatt a bérlők elbizonytalanodtak, a kereslet bővülése lelassult. Bár nem fog megállni, mint 2008 után, a területbővülés mértéke viszont vissza fog esni. A kihasználatlanság alacsony, így ez egyébként is felfelé menne,

a régióban 10-15 százalékos kihasználatlanság nem szokott problémát okozni, vagy bérletidíj-változást eredményezni.

Ennek a sávnak a felső részén az üresedés most is megállhat, de ha számításba vesszük a home office-t, akkor sokkal bizonytalanabb a helyzet.

Ha a home officce hosszabb távon heti 1-2 napot marad velünk, és a cégek területigénye a következő öt évben nem fog változni, vagy legfeljebb 20 százalékkal csökken, valamint a gazdaság erős lesz, ami további területigényt generálhat az irodapiacon, akkor 15 százalékos kihasználatlanságig mehetnek fel a számok és nagyjából azon a szinten stabilizálódhatnak. Ha viszont a jövőben is nagyobb lesz a home office aránya, a területigényekben 20 százalék feletti lesz a visszavágás, mindez nem 5 év alatt következik be, hanem mondjuk 3, és további jelentős mennyiségű projekt kerül be a csőbe, akkor ennél a 15 százaléknál feljebb is tudunk menni. Egyébként 15-20 százalékos üresedési ráta sem katasztrófa, legfeljebb kicsit kényelmetlenebb, ha azonban a spekulatív állomány üresedése 20 százalék fölé megy, ott már egy komoly nyomás nehezedhet a bérleti piacra.

Eltérő hatások

A lakó és a kereskedelmiingatlan-piac elválhat egymástól, sőt a kereskedelmi egyes ágazataira is eltérően hat a járvány. Az online vásárlások térnyerése egyelőre még nem veszélyezteti a bevásárlóközpontokat,

a lakáspiaccal kapcsolatban is rövid távon vagyok csak pesszimista:

itt Covid nélkül is megérett a helyzet arra, hogy stagnálni kezdjenek az árak – az alacsony hozamkörnyezet más országokban támogatja a lakáspiacot, de nálunk volt valamekkora áresés –, tartós problémákra azonban nem kell számítani. Ellentétben az irodapiaccal, ahol most valóban sok a bizonytalanság.

A megtakarítási szint viszont most magas, nagyon más a kamatkörnyezet és nagyon más a makrokörnyezet is mint 2008 után volt. Noha az árak rövid távon most lefelé mentek, középtávon elindulhat egyfajta stabilizáció. Az a kérdés, hogy a Covid által nagyon telibe talált ágazatok helyre tudnak-e állni. Ilyen szempontból a vakcina egy nagyon fontos kulcskérdés. Az emberek szeretnek utazni, ha ez a járványhelyzet masszívan enyhül, akkor a korábbi működési modell helyre tud állni.

Covid-hatások a régiós országokban

Az országok eltérő gazdasági szerkezete miatt a régióban is voltak, akiket jobban és voltak, akiket kevésbé érintett meg gazdasági szempontból a járvány. Montenegrót például a turizmus és a gazdaságpolitika miatt jobban sújtja, Szerbiában és Oroszországban viszont a gazdaságszerkezet olyan, amit egy ilyen fajta sokk kevésbé érint.

Bár a járvány mindenhol hasonló, de a hatásai ágazatspecifikusak. Az ipari leállások, a korlátozások és a működési modellek ellehetetlenülése az, ami tavasszal jelentkezett, a visszaesés szempontjából ezek adott országon belüli súlya a kérdés. Most azonban mindegyik országban jobbak a makrofundamentumok, így a tőke sem menekül, leszámítva talán Törökországot.

Forrás: Portfolio.hu
portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.