Összezavart a sok szám? – Ez az ábra segíthet eldönteni, hogy mennyit ér a lakásod

A használt lakások árváltozása, vagy átlagárainak emlegetése során sokszor csak egy, esetleg két számra szoktunk gondolni, ami az egész országra együtt, illetve külön csak Budapestre vonatkozik. De miért is kezelnénk egy lapon egy V. kerületi tégla építésű lakás áremelkedését, egy XVII. kerületi paneléval?

Vagy miért húzzuk rá ugyanazt a vidéki, megyeszékhelyekre vonatkozó átlagárat egy miskolci panellakásra és egy győri családi házra? Nyilvánvalóan ég és föld ezek között a különbség, a négyzetméterárban és az áremelkedésben egyaránt, sokszor azonban annyiféle szám és adat van, hogy egyszerűbb talán csak egyet vagy kettőt megjegyezni. Egy rengeteg adatot tartalmazó táblázat helyett, egy szemléletes ábrára könnyebb emlékezni, főleg ha azon a különböző típusú lakóingatlanok, ezek elhelyezkedése, átlagára, illetve árváltozása is részletesen szerepel.

A tavaly tapasztalt áremelkedés és átlagos kínálati árak részletes leírásához érdemes különválasztani a tégla, a panellakások és a családi házakra vonatkozó adatokat. Ezeken felül pedig azt is, hogy ezek mely budapesti kerületben, vagy mely vidéki városban helyezkedtek el.

Elsőként a téglalakások: minimum 10 százalékos áremelkedés

A fővárosi használt téglalakások kínálati négyzetméterára szinte minden kerületben emelkedett 2018-ban a korábbi évhez viszonyítva, az Otthon Centrum adatai alapján. Az emelkedés mértéke a legtöbb kerületben 10 százalékot meghaladó mértékű volt, kivéve a legdrágább V. kerületet és a XV. kerületet, ahol ennél alacsonyabb mértékben, de tovább emelkedtek a lakásárak. Alacsonyabb bázisról indultak a külső kerületek, ami nagyrészt magyarázza, hogy miért ezekben volt a legnagyobb árnövekedés.

A XVIII., a XIX. és a XXI. kerületben az előző évhez képest 21-29 százalékkal magasabb volt a fajlagos átlag, a legnagyobb mértékű drágulás Csepelen történt. 21-25 százalékkal nőtt az átlagos négyzetméterár a felkapott VII. és VIII. kerületben, valamint a XIV. kerületben is. A budai oldal kedvelt kerületei, az I. és a II. kerület 18-20 százalékkal drágult, de a III., a XI. és a XII. kerületekben is bőven 10 százalék feletti volt az emelkedés mértéke. Az átlagos négyzetméterár továbbra is az V. kerületben volt a legmagasabb (közel 900 ezer forint négyzetméterenként) amit az I. kerület követett megközelítőleg 700 ezer forinttal.

A megyei jogú városokban néhány kivételtől eltekintve a téglalakások áremelkedése meghaladta a 10 százalékot, de például Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Tatabányán kevéssel 30 százalék feletti növekedés volt érzékelhető. A drágább városokban, így Sopronban, Győrben 14-15 százalékos drágulást, Kecskeméten, Nyíregyházán, Szolnokon és a nyugati határszélen, Szombathelyen 17-19 százalékos emelkedést lehetett tapasztalni. Pécsett viszont az 5 százalékot alig haladta meg az árnövekedés, míg Salgótarjánban néhány százalékos volt a csökkenés. Az átlagos árszint vidéken Sopronban a legmagasabb, de nem éri el a 400 ezer forintos értéket, a nagyvárosok többségére átlagosan négyzetméterenként 300-350 ezer forint, a keleti régióban fekvők és a kisebb városok árszintjére 150 és 270 ezer forint közötti értékek voltak jellemzőek.

20 százalékos emelkedés a paneleknél

A panellakások áremelkedése a XIII. kerület kivételével a főváros összes kerületében meghaladta a 20 százalékot. A kedvelt III., és XI. kerületekben 20 százalék feletti, a VIII. kerületben és a pesti peremkerületekben – így a XVII., a XIX., a XX. és XXI. kerületben és a budai XXII. kerületben is – 30 százalék feletti volt az átlagos fajlagos ár emelkedése egy év alatt.

A panelek ára Szolnokon, Szekszárdon, Dunaújvárosban és Egerben is kiemelkedően, 30 százalék felett nőtt a fajlagos átlagárat vizsgálva az előző éves értékesítési adatokhoz képest. Csökkenés Salgótarján kivételével sehol sem volt tapasztalható, a legtöbb városban 20 százalék, vagy valamivel több volt a drágulás. Az átlagos négyzetméterárak Debrecenben, Sopronban és Székesfehérváron meghaladták a 300 ezer forintot.

Családi házakban bekeményített a III. kerület

A fővárosi családi házak esetében a kerületek többségében néhány százalékos volt az áremelkedés, de idén kilőtt a III. kerület (30% feletti drágulás), erős növekedés jellemezte a hagyományosan kedvelt XIV. és XVI. kerületet (10% feletti drágulás). A külső részeken a legerőteljesebb, 20 százalék feletti drágulás Pesterzsébeten és Csepelen (XX. és XXI. kerület) volt megfigyelhető, ami nem meglepő annak fényében, hogy ezeken a részeken jóval alacsonyabb bázisról indultak az árak. A legmagasabb árak továbbra is Buda hegyvidéki részén jellemzők, ahol 600 ezer forintot meghaladó összeget, sőt a XII. kerületben 700 ezer feletti árat kértek (és kaptak) a családi házak négyzetméteréért.

A családi házakat 100 és 260 ezres négyzetméteráron kínálták vidéken, a fajlagos átlagár emelkedése egy-két város, így például Pécs és Tatabánya kivételével sehol sem haladta meg a 10 százalékot.

Forrás: Portfolio.hu

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.