Van okuk a sírásra a háztulajdonosoknak

Legtöbbször a fővárosi és a nagyvárosok ingatlanpiaca van terítéken, így sokan nem is tudják, hogy milyen csekély összegekért kínálják a kisebb városokban, községekben a házakat.

Az átlagos négyzetméterárak a fővárosinak az ötödébe sem kerülnek, és hiába nő ezeken a helyeken az adásvételek aránya, miközben a Budapesten zajló tranzakcióké folyamatosan csökken, az árak alig mennek felfelé, sőt a negyedéves növekedés már csökkenésbe csapott át, ha csak az ország községeit nézzük. Magyarországon egy községben lévő családi ház fajlagos ára átlagosan 80 ezer forint volt 2018 őszén, ami főleg azoknak a tulajdonosoknak rossz hír, akik – akár a megyén belül – városba költöznének.

A napokban többször is foglalkoztunk vele, hogy a KSH és az MNB legfrissebb 2018 harmadik negyedévére vonatkozó adatai alapján hogyan változtak a lakáspiaci átlagárak. Mivel a statisztikák elkészítése során, illetve a korrigálásoknál részben más módszert használnak, a végső számokban is vannak eltérések. Ezeket összehasonlítva 2018 harmadik negyedévében a legfontosabb számok:

KSH

– Országosan a használt lakások nominális áremelkedése 2017 III. negyedévéhez képest: 10,7% (új lakásoké 4,3%)
– Országosan a használt lakások nominális áremelkedése 2018 II. negyedévéhez képest: 3,7%

MNB

– Országosan a használt lakások nominális áremelkedése 2017 III. negyedévéhez képest: 15,7% (reál értelemben 11,7%)
– Országosan a használt lakások nominális áremelkedése 2018 II. negyedévéhez képest: 3,3% (reál értelemben 2,6%)
– Budapesten a használt lakások nominális áremelkedése 2017 III. negyedévéhez képest 23,5% (reál értelemben 19,2%), 2018 II. negyedévéhez képest 5% (reál értelemben 4,3%)
– Városokban a használt lakások nominális áremelkedése 2017 III. negyedévéhez képest 17,3% (reál értelemben 13,2%), 2018 II. negyedévéhez képest 4,5% (reál értelemben 3,8%)
– Községekben a használt lakások nominális áremelkedése 2017 III. negyedévéhez képest 5% (reál értelemben 1,3%), 2018 II. negyedévéhez képest -0,5% (vagyis fél százalékos árcsökkenés következett be, reál értelemben 1,2 százalékos a csökkenés)

Arról is írtunk már, hogy a fővárásban közel 500 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár ebben az időszakban, és hogy a külső kerületek az elmúlt időszakban olyannyira előretörtek, hogy már az agglomeráció kedvelt nyugati részének a négyzetméterárát is lehagyták.

Kevés szó esett azonban eddig az ország többi részéről, annak ellenére, hogy a vizsgált negyedévben és 2015 óta folyamatosan csökken Budapest forgalma a használt lakásokat tekintve. A KSH alapján a teljes forgalomból a kistelepüléseknek 56 százalékos a részesedése, a maradék 44 százalékhoz tartozik a főváros és a megyeszékhelyek, amelyből Budapesten az összes ismert adásvétel 23 százaléka jött létre, szemben a három évvel korábbi 30 százalékos aránnyal. 2015-höz képest a megyeszékhelyek összesített forgalma keveset változott, általában 21 százalék körül alakult, a kisebb városok részesedése kismértékben, míg a községeké jelentősebben nőtt, 2018 I-III. negyedévében gyakorlatilag minden negyedik tranzakció a községekben jött létre.

Az adásvételek közel fele családi ház volt

A nagyobb városokban a társasházi, nem lakótelepi lakások relatív súlya növekedett, miközben a családi házak és a lakótelepi lakások eladása veszített korábbi részesedéséből. A jellemzően családi házas kistelepülések súlyának növekedése azonban bőven ellensúlyozta a városi családi házak forgalmának visszaszorulását.

Országos összesítésben a családi házak adták a teljes használtlakás-piaci forgalom 48 százalékát, ami a 2010 óta mért legmagasabb érték. A lakótelepi panellakások összes eladott lakáson belüli aránya a korábbi évekre jellemző 19-20 százalékról 16 százalékra csökkent.

Jöjjenek az átlagárak!

Megyeszékhelyek: 239 ezer forint négyzetméterenként
2018 I-III. negyedévében a megyeszékhelyeken a használt lakások átlagosan
14,8 millió forintba kerültek, 1,8 millió forinttal többe, mint 2017-ben. A lakások négyzetméterára a megyeszékhelyeken átlagosan 239 ezer forint volt, ami 16 százalékkal több, mint a 2017. évi átlag.

Városok: 159 ezer, községek: 80 ezer forint négyzetméterenként
A kisebb településeken mérsékeltebb áremelkedés mutatkozott, a városokban az átlagos lakásár 11,9 millió forintot, a községekben pedig 7,4 millió forintot tett ki. Az átlagos négyzetméterárak a városokban a 2017. évi 151 ezerről 159 ezer forintra nőttek, a községekben elenyésző mértékű volt az áremelkedés, 79 ezerről 80 ezer forintra.

Az MNB adatai alapján a községekben a korábbi negyedévhez képest már enyhe árcsökkenés zajlott le, ez a 0,5 százalékos mérséklődés inkább stagnálásként értelmezhető. A községek mellett a nominális negyedéves változás egyébként néhány régió városaiban (Nyugat-Dunántúl, Közép-Dunántúl, Észak-Mo.) is csupán 1-2 százalék volt.

A budapesti négyzetméterárak nagyságrendekkel meghaladták a községi, azon belül is főként az agglomerációkon kívül eső községek árszintjét, azok több mint hat-, illetve nyolcszorosát tették ki. Kiugróan, több mint háromszor magasabb volt a használt lakások ára Nyíregyházán és Debrecenben az adott megye többi településéhez képest, Debrecen 297 ezer forintos átlagos négyzetméterára alig marad el az ország legdrágább megyeszékhelyeitől.

Bács-Kiskun megyében is kiemelkedő a megyeszékhely lakáspiaci árszínvonala, Kecskemét 279 ezer forintos átlagára több mint két és félszerese a megye többi településének. A megyék rangsorának élén Győr-Moson-Sopron megye áll, ahol 2018 I-III. negyedévében Győrben 312 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, de a megye többi településén mért 181 ezer forintos összeg is kiemelkedőnek számít a megyék többségéhez viszonyítva. A rangsor végén szereplő Nógrád megyében a salgótarjáni lakások 94 ezer forintos négyzetméterára alig haladta meg a kisebb települések 70 ezer forintos átlagát.

2015 óta Győr-Moson-Sopron megye lakásárai utolérték a Pest megyeiekét. A budapesti agglomerációs övezet településeinek átlagos lakásárszintje 2010-ig a győriéhez hasonlóan alakult, ezt követően azonban attól egyre inkább elmaradt. 2018 I-III. negyedévében Budapest agglomerációs övezetében 230 ezer forint volt a négyzetméterár, miközben Győrben már meghaladta a 310 ezer forintot.

Forrás: portfolio.hu